Mi az a decentralizált alkalmazás (dApp)?

A decentralizált alkalmazás (dApp) egy közösség által kezelt szoftveralkalmazás, amely elosztott hálózaton fut. 

A dApp-ok hasonlóak a hagyományos alkalmazásokhoz, néhány kulcsfontosságú különbséggel. Ellentétben a hagyományos vállalatokkal, amelyek alkalmazásokat üzemeltetnek, mint például az Alphabet, a Snap Inc. vagy a Meta, a dApp-okat jellemzően a résztvevők elosztottabb hálózata tartja karban és üzemelteti.

A dApp-ok a blockchain technológia és az okosszerződések segítségével közvetlenül kapcsolják össze felhasználóikat. Ezek az innovációk lehetővé tették, hogy a dApp-ok a számítógépes kódjaikkal felváltsák a közvetítő vállalatok szerepét. A dApp-ot meghajtó számítógépes kód különböző felhasználási esetekre konfigurálható, és nyilvánosan elérhető mindenki számára, aki rendelkezik internet-hozzáféréssel.

Az alkalmazások az emberek mindennapi digitális életének szerves részévé váltak, a taxirendeléstől kezdve a csomagkövetésen át a színházjegyek foglalásáig. Bár ezek a szolgáltatások kényelmesek, az okostelefonjainkon és más eszközeinken használt hagyományos alkalmazásoknak számos alapvető hátránya van:

• Az alkalmazásokat központosított, profitszerzésre orientált vállalatok hozzák létre és ellenőrzik. Ezek a vállalatok jellemzően díjat számítanak fel, vagy begyűjtik felhasználóik személyes adatait bevétel szerzés céljából (mint sok e-kereskedelmi vagy közösségi oldal).
• Egyes alkalmazások csak kiválasztott országokban vagy régiókban érhetők el a felhasználók számára.
• A vállalatok előzetes figyelmeztetés nélkül eltávolíthatják a felhasználókat az alkalmazásokból, vagy befagyaszthatják a fiókjaikat.
• A vállalatok gyakran megkövetelik felhasználóiktól, hogy személyes adatokat, például e-mail címeket, mobiltelefonszámokat, banki adatokat stb. adjanak meg fiók létrehozásához. 
• A felhasználóknak teljes bizalmukat kell a mögöttük álló vállalatokba helyezniük, hogy azok megfelelően biztonságban tartsák és kezeljék személyes adataikat és érzékeny információikat.

A dApp-ok a hagyományos alkalmazások peer-to-peer alternatívájaként jelentek meg, mentesen a közvetítő vállalatok beavatkozásától. A dApp felhasználók közvetlenül egymás között kínálnak és fogadnak el szolgáltatásokat — ami gyakran azt jelenti, hogy a szolgáltatás végrehajtásához nincs szükség jutalékra, havi díjakra és adatgyűjtésre.

Ezenkívül a legtöbb dApp ingyenesen használható, bárki számára elérhető a világon, és ellenáll a cenzúrának.

Végül, a dApp felhasználók maguk is fontos szerepet játszanak a hálózat biztonságának fenntartásában azáltal, hogy saját csomópontot működtetnek. Részt vehetnek a protokoll irányításában is, és meghatározhatják a projekt jövőbeli stratégiai irányát.

Ahhoz, hogy a decentralizált alkalmazások autonóm módon működjenek, logikán alapuló szabályokra van szükségük az alapvető alkalmazásfunkciók elvégzéséhez.

Tegyük fel, hogy egy fejlesztő olyan dApp-ot szeretne létrehozni, amely pontosan úgy működik, mint az Uber, a Lyft vagy bármely más fuvarmegosztó alkalmazás. Egy kulcsfontosságú alkalmazásfunkció az lenne, hogy a rendszer autonóm módon összekapcsoljon egy sofőrt egy utassal, miután mindkét fél megállapodott a viteldíjban.

Az alkalmazásnak átlátható rendszerre is szüksége lenne az emberek tranzakcióinak és interakcióinak rögzítéséhez. Ahhoz, hogy valóban decentralizált legyen, a világon bárkinek képesnek kellene lennie ellenőrizni a dApp által közvetített interakciókat. 

Ezenkívül a dApp-nak szüksége lenne valamilyen elektronikus fizetési lehetőségre, amely peer-to-peer hálózaton keresztül működne. 

Továbbá ez a hálózat nem igényelné a felhasználóktól személyes adataik beküldését, mivel a személyes adatok kriptográfia segítségével elrejthetők. 

Végül, mivel a dApp-ot anélkül adnák ki, hogy bármilyen vállalat felügyelné, az infrastruktúrának nyílt forráskódúnak kellene lennie. A nyílt forráskód lehetővé tenné az alkalmazás közösségéből származó fejlesztők számára, hogy a bevezetést követően javítsák a protokollt.

Négy fő komponens alkotja együtt a dApp céljainak elérését:
 

1. Okosszerződések

2. Blokklánc technológia

3. Kriptovaluta

4. Orákulum
    

Okosszerződések számítógépes alapú kódok, amelyeket a fejlesztők írhatnak különböző funkciók érvényesítésére és végrehajtására. Az okosszerződések előre meghatározott szabályokat használnak a műveletek automatikus végrehajtásához.

Visszatérve a fuvarmegosztási példára, egy okosszerződés beállítható úgy, hogy csak akkor küldjön autót az Ön tartózkodási helyére, miután az okosszerződés automatikusan ellenőrizte, hogy elegendő pénze van a viteldíj kifizetéséhez. Az okosszerződés arra is programozható, hogy ha Ön hat személyre kér fuvart, akkor olyan járművet kell küldenie, amely elegendő ülőhellyel rendelkezik a csoportjának.

Az okosszerződés mindezt a beleprogramozott szabályok alapján érheti el, anélkül, hogy egyetlen személy ítéletére támaszkodna.

Ezért sokan az okosszerződéseket egyszerűen az üzleti logika végrehajtásának decentralizált módjának tekintik. Ezért is hasonlítják gyakran az okosszerződéseket az automatákhoz. Az automatáknál ha elegendő pénzt dob be és kiválaszt valamit, akkor megkapja a kiválasztott terméket. 

Miután beprogramozták és telepítették, az okosszerződések (az automatákhoz hasonlóan) nem igényelnek közvetítőt a szabályaik végrehajtásához. Közvetítő nélküli mechanizmusok, amelyeket a fejlesztők arra használhatnak, hogy eltávolítsák az emberi közvetítőket a megállapodások végrehajtásából, így tökéletesek az autonóm platformokhoz. Annak ellenére, hogy a megállapodások végrehajtása során nincs emberi beavatkozás, a felhatalmazott fejlesztők továbbra is végezhetnek időszakos mérnöki frissítéseket az alkalmazás biztonságának és más platformokkal való interoperabilitásának fenntartása érdekében.

A blokklánc technológia egyfajta átlátható, elosztott információs adatbázis, amely a Bitcoin protokoll és számos más kriptovaluta típus mögött meghúzódó alaptechnológiaként szolgál. A Bitcoin blokklánca saját kriptovalutájának tranzakcióit követi nyomon, de más blokklánc hálózatok, mint például a Cardano, a Solana és a Polkadot a tranzakciókon kívül mindenféle egyéb információt is nyomon követhetnek.

Hagyományosan egyetlen vállalat, például egy bank kezeli a tranzakciók, számlainformációk és egyéb adatok központi főkönyvét. Egy blokklánc azonban önkéntes résztvevők, úgynevezett „csomópontok” globális hálózatára támaszkodik.

Bárki, akinek van internetkapcsolata, válhat csomóponttá, és segíthet egy blokklánc hálózat kezelésében. Ez a lehetőség, hogy bárki csatlakozhat és részt vehet az információk fenntartásában, adja a blokkláncok egyik meghatározó jellemzőjét, a decentralizált működést. A blokklánc maga egy speciális funkciónak, az úgynevezett konszenzus mechanizmusnak köszönhetően segít fenntartani az egyetértést az egyes csomópontokon tárolt információk érvényességéről.

A blokklánc hálózatok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy tranzakcióik során bizonyos fokú anonimitást tartsanak fenn. Ez azért van így, mert a feladatok kriptográfiailag generált címeken, úgynevezett nyilvános kulcsokon keresztül hajtódnak végre.

Nincs szükség személyes adatokra a regisztrációhoz — a dApp felhasználóknak egyszerűen csak csatlakoztatniuk kell kriptotárcájuk kulcsait, amelyek véletlenszerűen generált betűk és számok sorozatából álló alfanumerikus kódok. Ha többet szeretne megtudni a kriptovalutákat működtető kriptográfiáról, olvassa el cikkünket:  Hogyan használják a kriptovaluták a kriptográfiát?

A blokklánc főkönyvek egyik legnagyobb előnye a megváltoztathatatlanság, ami azt jelenti, hogy miután az ellenőrzött adat bekerült a főkönyvbe, az nem módosítható — csak frissíthető. A blokkláncon közzétett információk cenzúraállók és nyilvánosan elérhetők bárki számára, akinek van internetkapcsolata.

Végül, ahelyett, hogy egyetlen szerveren tárolnák, a blokkláncon tárolt információkat lemásolják és szétosztják a hálózat összes résztvevője között. Ez a funkció kiküszöböli az egyetlen hibapontot, és megnehezíti a blokklánc hálózatok kompromittálását — különösen a hálózat növekedésével.

A kriptovaluta értéktovábbítási eszközt biztosít peer-to-peer módon, blokklánc hálózat használatával. Ezeket a nem fizikai tokeneket meg lehet vásárolni egy Krakenhez hasonló platformon, ki lehet bányászni kriptobányászat útján, vagy ki lehet venni kriptovaluta ATM-ekből. A befektetők személyes digitális számlán, úgynevezett kriptovaluta tárcában tartják kriptovalutáikat. 

A dApp-okon belül a kriptovaluták megkönnyíthetik a fizetéseket például szolgáltatások vagy áruk vásárlásakor. Alternatívaként lehetővé tehetik a tulajdonosok számára, hogy részt vegyenek az on-chain irányításban.

A governance tokenek szavazati jogot biztosítanak a tulajdonosoknak arról, hogyan kezelik és fejlesztik a dApp-ot. Minél több governance tokenje van valakinek, annál nagyobb súllyal bír a szavazási folyamatban.

A legtöbb dApp külső adatokat igényel a megfelelő működéshez. Végül is, nem minden információ, amit a blokkláncok nyomon követnek, származik magáról a blokkláncról.

Egy decentralizált előrejelzési piac, mint például az Augur, például pontos, valós idejű információkat kell, hogy beszerezzen nem blokklánc alapú forrásokból a fogadások elszámolásához. Ahhoz, hogy ezeket az adatokat egyetlen entitásra támaszkodva szerezze be, a blokkláncok egy automatizált szolgáltatást, úgynevezett „orákulumot” használnak. 

Az olyan orákulumok, mint a Chainlink és a Band Protocol, közvetlenül API-n keresztül továbbítják az adatokat a dApp-oknak egyetlen harmadik fél helyett. Ez lehetővé teszi, hogy a nem blokklánc forrásokból származó adatok megbízható, de mégis decentralizált módon kerüljenek be a dApp-okba.

A dApp-ok ezeket az adatokat használják az okosszerződésekbe programozott feltételek létrehozására és teljesítésére, jelentősen bővítve a decentralizált alkalmazások hasznosságát.

A fejlesztők dAppokat hozhatnak létre, hogy sokféle szolgáltatást nyújtsanak, az online piacterektől, mint például az Origin, a videostreaming platformokig, mint például a Livepeer. Ma bármely létező alkalmazás autonóm, peer-to-peer alapú dApp-pá alakítható.

A dAppok fő felhasználási esete a centralizált, monopolhelyzetben lévő alkalmazásoktól való függőség megszüntetése. A hagyományos alkalmazások gyakran rejtett díjakat számolnak fel, és nagy részesedést vonnak le felhasználóikból.

Képzeljük el, hogy számos Airbnb házigazda szeretne egy decentralizált szobakínáló alkalmazást. Ennek a dAppnak az a célja, hogy csökkentse az egyetlen vállalattól való függőségüket a szobaszolgáltatók és a szobakeresők összekapcsolásában, miközben több nyereségüket is megtarthatják. Ehhez mindössze annyit kell tenniük, hogy összefogják az anyagi forrásokat, és találnak egy megbízható fejlesztőcsapatot a dApp megépítéséhez.

Amint elindul, a dApp autonóm módon működne, megszüntetve a közvetítői díjakat, és lehetővé téve a házigazdáknak, hogy közvetlenül kapcsolódjanak ügyfeleikkel. Miután a felhasználók csatlakoztatják web3 tárcájukat, az ilyen típusú dAppokkal való interakció ugyanolyan egyszerű lehet, mint bármely hagyományos weboldal vagy online szolgáltatás használata.

A dAppok emellett egyszerűsíthetik azokat a szolgáltatásokat is, amelyek hagyományosan időigényesek az emberi beavatkozás miatt. Gondoljunk az olyan szolgáltatásokra, mint az életbiztosítás. A hetekig tartó kifizetés helyett egy okosszerződés programozható lenne úgy, hogy azonnal felszabadítsa a pénzeszközöket, amint egy halotti anyakönyvi kivonatot benyújtottak és ellenőriztek.

Az elmúlt években a dAppok fejlődése vezetett a decentralizált pénzügyek (DeFi) szektorának létrejöttéhez. Ez a kifejezés a dAppok olyan ökoszisztémájára utal, amelyek számos peer-to-peer pénzügyi szolgáltatást nyújtanak, beleértve a token cserét, kölcsönzést, hitelfelvételt és biztosítást.

Ezek az autonóm alkalmazások lehetővé teszik bárki számára, hogy hatékonyan a saját bankjává váljon. Az emberek kölcsönadhatják eszközeiket egy globális kereskedői és hitelfelvevői poolnak, és kamatot gyűjthetnek ezért. Ezeket a pénzügyi szolgáltatásokat, beleértve az Uniswap-ot, a Curve-öt, az Aave-ot és másokat, automatizált okosszerződések érvényesítik, ami azt jelenti, hogy a felhasználóknak nem kell megbízniuk a szerződő felekben, hogy teljesítsék vállalásaikat.

Egy DeFi hitel felvételéhez a felhasználónak elegendő fedezetet kell letétbe helyeznie egy adott kriptotárca címre. Ezeket a pénzeszközöket kizárólag az okosszerződés ellenőrzi, amely azonnal visszatéríti a hitelezőnek, ha az adós nem fizeti vissza a hitelét.

Ez a funkcionalitás teljes védelmet és biztosítékot nyújt a hitelezőnek, és azt jelenti, hogy magabiztosan üzletelhet bárkivel a világon. A hitelfelvevők hitelminősítés vagy kiterjedt dokumentáció nélkül juthatnak tőkéhez. Ez az előny létfontosságú a fejlődő országokban élő, bankszámlával nem rendelkező állampolgárok számára, akik máskülönben nem férnének hozzá pénzügyi szolgáltatásokhoz.

Most, hogy mindent megtudott a decentralizált alkalmazásokról, készen áll arra, hogy megtegye a következő lépést a kripto utazásában? Kattintson az alábbi gombra, hogy decentralizált alkalmazás tokeneket vásároljon a Krakenen még ma!