Mi az a decentralizált alkalmazás (dApp)?

A decentralizált alkalmazás (dApp) egy közösség által kezelt szoftveralkalmazás, amely elosztott hálózaton fut. 

A dAppok hasonlóak a hagyományos alkalmazásokhoz, néhány kulcsfontosságú különbséggel. Ellentétben a hagyományos vállalatokkal, amelyek alkalmazásokat üzemeltetnek, mint például az Alphabet, a Snap Inc. vagy a Meta, a dAppokat jellemzően a résztvevők egy elosztottabb hálózata tartja fenn és üzemelteti.

A dAppok a blokklánc technológia és az okosszerződések segítségével közvetlenül összekapcsolják felhasználóikat egymással. Ezek az innovációk lehetővé tették, hogy a dAppok egy közvetítő cég szerepét számítógépes kódsorokkal helyettesítsék. A dAppot működtető számítógépes kód különböző felhasználási esetekre konfigurálható, és nyilvánosan elérhető bárki számára, aki rendelkezik internetkapcsolattal.

Az alkalmazások az emberek mindennapi digitális életének szerves részévé váltak, a taxirendeléstől a csomagkövetésen át a színházjegyek foglalásáig. Bár ezek a szolgáltatások kényelmesek, a hagyományos alkalmazásoknak, amelyeket okostelefonjainkon és más eszközeinken használunk, számos alapvető hátránya van:

• Az alkalmazásokat centralizált, profitorientált vállalatok hozzák létre és ellenőrzik. Ezek a vállalatok jellemzően díjat számítanak fel, vagy begyűjtik felhasználóik személyes adatait bevétel generálása céljából (mint sok e-kereskedelmi vagy közösségi oldal).
• Néhány alkalmazás csak kiválasztott országokban vagy régiókban érhető el a felhasználók számára.
• A vállalatok figyelmeztetés nélkül eltávolíthatják a felhasználókat az alkalmazásokból, vagy befagyaszthatják fiókjaikat.
• A vállalatok gyakran megkövetelik felhasználóiktól, hogy személyes adatokat, például e-mail címeket, mobiltelefonszámokat, banki adatokat stb. adjanak meg fiók létrehozásához. 
• A felhasználóknak teljes mértékben meg kell bízniuk az alkalmazások mögött álló vállalatokban, hogy megfelelően biztosítsák és kezeljék személyes adataikat és érzékeny információikat.

A dAppok a standard alkalmazások peer-to-peer alternatívájaként jelentek meg, amelyek mentesek a közvetítő cégek beavatkozásától. A dApp felhasználók közvetlenül egymás között kínálnak és fogadnak el szolgáltatásokat — ami gyakran azt jelenti, hogy nincs jutalék, nincs havi díj, és nincs adatgyűjtés a szolgáltatás végrehajtásához.

Ezenkívül a legtöbb dApp ingyenesen használható, bárki számára elérhető a világon, és cenzúraálló.

Végül, a dApp felhasználók maguk is fontos szerepet játszanak a hálózat biztonságának fenntartásában azáltal, hogy saját csomópontot futtatnak. Részt vehetnek a protokoll irányításában is, és meghatározhatják a projekt jövőbeli stratégiai irányát.

Ahhoz, hogy a decentralizált alkalmazások autonóm módon működjenek, logikavezérelt szabályokra van szükségük az alapvető alkalmazásfunkciók végrehajtásához.

Tegyük fel, hogy egy fejlesztő olyan dAppot szeretne létrehozni, amely pontosan úgy működik, mint az Uber, a Lyft vagy bármely más fuvarmegosztó alkalmazás. Egy kulcsfontosságú alkalmazásfunkció az lenne, hogy autonóm módon összekapcsolja a sofőrt az utassal, miután mindkét fél megegyezett a viteldíjban.

Az alkalmazásnak átlátható rendszerre is szüksége lenne az emberek tranzakcióinak és interakcióinak rögzítéséhez. Ahhoz, hogy valóban decentralizált legyen, a világon bárkinek képesnek kell lennie a dApp által közvetített interakciók ellenőrzésére. 

Ezenkívül a dAppnak szüksége lenne valamilyen elektronikus fizetési lehetőségre, amely peer-to-peer hálózaton keresztül működne. 

Továbbá, ez a hálózat nem igényelné a felhasználóktól személyes adataik megadását, mivel a személyes adatok kriptográfia segítségével elrejthetők. 

Végül, mivel a dAppot anélkül adnák ki, hogy bármely cég felügyelné, az infrastruktúrának nyílt forráskódúnak kellene lennie. A nyílt forráskód lehetővé tenné az alkalmazás közösségének fejlesztői számára, hogy a protokollon a bevezetés után is javításokat végezzenek.

Négy alapvető komponens együttese biztosítja a dApp céljainak elérését:
 

1. Okosszerződések

2. Blokklánc technológia

3. Kriptovaluta

4. Orákulum
    

Az okosszerződések számítógépes kódok, amelyeket a fejlesztők írhatnak különféle funkciók érvényesítésére és végrehajtására. Az okosszerződések előre meghatározott szabályokat használnak a műveletek automatikus végrehajtásához.

Visszatérve a fuvarmegosztási példához, egy okosszerződés beállítható úgy, hogy csak akkor küldjön autót az Ön tartózkodási helyére, ha az okosszerződés automatikusan ellenőrzi, hogy elegendő pénzeszköze van-e a fuvardíj kifizetésére. Az okosszerződés programozható arra is, hogy ha hat személyre kér fuvart, akkor olyan járművet küldjön, amely elegendő ülőhellyel rendelkezik a csoport számára.

Az okosszerződés mindezt a beleprogramozott szabályok alapján képes elérni, anélkül, hogy egyetlen egyén ítéletére támaszkodna.

Ezért sokan az okosszerződéseket egyszerűen az üzleti logika végrehajtásának decentralizált módjának tekintik. Ezért hasonlítják gyakran az okosszerződéseket az automatákhoz. Az automatáknál, ha elegendő pénzt dob be és választ, akkor megkapja a kiválasztott terméket. 

Miután beprogramozták és telepítették, az okosszerződések (az automatákhoz hasonlóan) nem igényelnek közvetítőt a szabályaik végrehajtásához. Ezek bizalommentes mechanizmusok, amelyeket a fejlesztők használhatnak az emberi közvetítők eltávolítására a megállapodások végrehajtásából, így tökéletesek az autonóm platformok számára. Annak ellenére, hogy a megállapodások végrehajtásakor nincs emberi beavatkozás, az engedélyezett fejlesztők továbbra is végezhetnek időszakos mérnöki frissítéseket az alkalmazás biztonságának és más platformokkal való interoperabilitásának fenntartása érdekében.

A blokklánc technológia egyfajta átlátható, elosztott információs adatbázis, amely a Bitcoin protokoll és számos más kriptovaluta típus mögött álló alapul szolgáló technológia. A Bitcoin blokklánca saját kriptovalutájának tranzakcióit követi nyomon, de más blokklánc hálózatok, mint például a Cardano, a Solana és a Polkadot a tranzakciókon kívül mindenféle egyéb információt is nyomon követhetnek.

Hagyományosan egyetlen vállalat, például egy bank kezeli a tranzakciók, számlainformációk és egyéb adatok központi főkönyvét. A blokklánc azonban önkéntes résztvevők, úgynevezett „csomópontok” globális hálózatára támaszkodik.

Bárki, aki rendelkezik internetkapcsolattal, csomóponttá válhat, és segíthet egy blokklánc hálózat kezelésében. Ez a képesség, hogy bárki csatlakozhat és részt vehet az információk fenntartásában, adja a blokkláncok egyik meghatározó jellemzőjét, a decentralizáltságot. Maga a blokklánc segít fenntartani az egyetértést az egyes csomópontokon tárolt információk érvényességével kapcsolatban, egy speciális funkciónak, az úgynevezett konszenzus mechanizmusnak köszönhetően.

A blokklánc hálózatok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy bizonyos fokú anonimitást tartsanak fenn a tranzakciók során. Ez azért van, mert a feladatok kriptográfiailag generált címeken, úgynevezett nyilvános kulcsokon keresztül kerülnek végrehajtásra.

Nincs szükség személyes adatok megadására a regisztrációhoz — a dApp felhasználóknak egyszerűen csak csatlakoztatniuk kell kriptotárca kulcsaikat, amelyek véletlenszerűen generált betűk és számok sorozata, úgynevezett alfanumerikus kód. Ha többet szeretne megtudni a kriptovalutákat működtető kriptográfiáról, olvassa el cikkünket: Hogyan használják a kriptovaluták a kriptográfiát?

A blokklánc főkönyvek egyik legnagyobb előnye a változtathatatlanságuk, ami azt jelenti, hogy miután az ellenőrzött adatok bekerültek a főkönyvbe, azok nem változtathatók meg — csak frissíthetők. A blokkláncon közzétett információk cenzúraállóak és nyilvánosan elérhetők bárki számára, aki rendelkezik internetkapcsolattal.

Végül, ahelyett, hogy egyetlen szerveren tárolnák az információkat, a blokkláncon tárolt információk másolásra és terjesztésre kerülnek a hálózat összes résztvevője között. Ez a funkció megszünteti az egyetlen hibapontot, és megnehezíti a blokklánc hálózatok kompromittálását — különösen a hálózat növekedésével.

A kriptovaluta lehetőséget biztosít az érték peer-to-peer módon történő átvitelére blokklánc hálózat segítségével. Ezek a nem fizikai tokenek megvásárolhatók egy olyan platformon keresztül, mint a Kraken, megszerezhetők kriptobányászatból, vagy kivehetők kriptovaluta ATM-ekből. A befektetők személyes digitális számlán, úgynevezett kriptovaluta tárcában tartják kriptovalutáikat. 

A dAppokon belül a kriptovaluták megkönnyíthetik a fizetéseket olyan dolgokért, mint a szolgáltatások vagy áruk vásárlása. Alternatív megoldásként lehetővé tehetik a tulajdonosok számára az on-chain irányításban való részvételt is.

A kormányzási tokenek szavazati jogot biztosítanak a tulajdonosoknak arra vonatkozóan, hogy hogyan kezelik és fejlesztik a dAppot. Minél több kormányzási tokennel rendelkezik valaki, annál nagyobb súlya van a szavazási folyamatban.

A legtöbb dAppnak külső adatokra van szüksége a helyes működéshez. Végül is nem minden információ, amit a blokkláncok nyomon követnek, magán a blokkláncon keletkezik.

Egy decentralizált előrejelzési piac, mint például az Augur, például pontos, élő információkat kell beszereznie nem blokklánc alapú forrásokból a fogadások rendezéséhez. Ahhoz, hogy ezeket az adatokat egyetlen entitásra támaszkodás nélkül beszerezze, a blokkláncok egy automatizált szolgáltatást, úgynevezett „orákulumot” használnak. 

Az orákulumok, mint például a Chainlink és a Band Protocol, közvetlenül API-n keresztül továbbítják az adatokat a dAppoknak, nem pedig egyetlen harmadik félen keresztül. Ez lehetővé teszi, hogy a nem blokklánc forrásokból származó adatok megbízható, de mégis decentralizált módon kerüljenek be a dAppokba.

A dAppok ezeket az adatokat használják az okosszerződésekbe programozott feltételek létrehozására és teljesítésére, jelentősen bővítve a decentralizált alkalmazások hasznosságát.

A fejlesztők dAppokat hozhatnak létre a szolgáltatások széles skálájának biztosítására, az online piacterektől, mint az Origin, a videó streaming platformokig, mint a Livepeer. Elvileg bármely ma létező alkalmazás átalakítható autonóm, peer-to-peer alapú dAppá.

A dAppok fő felhasználási esete a centralizált, monopolista alkalmazásoktól való függőség megszüntetése. A hagyományos alkalmazások gyakran rejtett díjakat számítanak fel, és nagy részesedést vesznek el felhasználóiktól.

Képzeljük el, hogy számos Airbnb házigazda decentralizált szobakiadó alkalmazást szeretne fejleszteni. Ennek a dAppnak az lenne a célja, hogy csökkentse az egyetlen vállalattól való függőségüket a szobaszolgáltatók és a szobakeresők összekapcsolásában, miközben több profitot tarthatnak meg. Mindössze annyit kellene tenniük, hogy összegyűjtik a pénzeszközöket, és felkérnek egy jó hírű fejlesztőcsapatot a dApp megépítésére.

Miután elindult, a dApp autonóm módon működne, megszüntetve a közvetítői díjakat, és lehetővé téve a házigazdák számára, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjenek ügyfeleikkel. Miután a felhasználók csatlakoztatták web3 tárcájukat, az ilyen típusú dAppokkal való interakció ugyanolyan egyszerű lehet, mint bármely hagyományos weboldal vagy online szolgáltatás használata.

A dAppok egyszerűsíthetik azokat a szolgáltatásokat is, amelyek hagyományosan időigényesek az emberi beavatkozás miatt. Gondoljunk olyan szolgáltatásokra, mint az életbiztosítás. Ahelyett, hogy heteket várnánk a kifizetésre, egy okosszerződés programozható lenne arra, hogy azonnal felszabadítsa a pénzeszközöket, amint egy halotti anyakönyvi kivonatot benyújtottak és ellenőriztek.

Az elmúlt években a dAppok fejlődése a decentralizált pénzügyi (DeFi) szektor létrejöttéhez vezetett. Ez a kifejezés a dAppok ökoszisztémájára utal, amely peer-to-peer pénzügyi szolgáltatások széles skáláját nyújtja, beleértve a token cserét, kölcsönzést, hitelfelvételt és biztosítást.

Ezek az autonóm alkalmazások lehetővé teszik bárki számára, hogy gyakorlatilag saját bankjává váljon. Az emberek kölcsönadhatják saját eszközeiket a kereskedők és hitelfelvevők globális csoportjának, és kamatot szedhetnek ezért. Ezeket a pénzügyi szolgáltatásokat, beleértve az Uniswap, Curve, Aave és másokat, automatizált okosszerződések érvényesítik, ami azt jelenti, hogy a felhasználóknak nem kell megbízniuk a partnerekben, hogy betartják kötelezettségeiket.

DeFi hitel felvételéhez a felhasználónak elegendő fedezetet kell elhelyeznie egy adott kriptotárca címre. Ezeket a pénzeszközöket kizárólag az okosszerződés ellenőrzi, amely azonnal visszatéríti a hitelezőnek, ha a hitelfelvevő nem teljesíti a hiteltörlesztést.

Ez a funkcionalitás teljes védelmet és biztosítékot nyújt a hitelező számára, és azt jelenti, hogy magabiztosan üzletelhet bárkivel a világon. A hitelfelvevők számára tőkéhez juthatnak hitelminősítés vagy kiterjedt dokumentáció nélkül. Ez az előny létfontosságú a fejlődő országok banki szolgáltatásokkal nem rendelkező állampolgárai számára, akik egyébként nem férnének hozzá pénzügyi szolgáltatásokhoz.

Most, hogy mindent megtudott a decentralizált alkalmazásokról, készen áll arra, hogy megtegye a következő lépést kripto utazásában? Kattintson az alábbi gombra, és vásároljon decentralizált alkalmazás tokeneket a Krakenen még ma!