Mi az a Storj? (STORJ)

A számos versengő kriptoalapú felhőalapú tárolási platform egyikeként a Storj lehetővé teszi, hogy bármely, a szoftverét futtató számítógép kihasználatlan merevlemez-területet béreljen a fájlok tárolására vágyó felhasználóknak. 

Így a Storj-ra úgy gondolhat, mint az Amazon vagy a Google által kínált felhőalapú tárolási platformok alternatívájára. Azonban ahelyett, hogy egy vállalat birtokolná és karbantartaná a szoftvert, a Storj szoftverre és egy számítógépes hálózatra támaszkodik az adattárolás kezelésében.

A hálózati tervezés kulcseleme a STORJ kriptovaluta, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy más felhasználóknak fizessenek a hálózaton a fájljaik tárolásáért. Hasonlóképpen, a felesleges tárolási kapacitást és sávszélességet eladni kívánó felhasználók további pénzt kereshetnek ezekből az erőforrásokból STORJ elfogadásával. 

Figyelemre méltó, hogy a Storj óránként véletlenszerű fájlellenőrzéssel auditálja hálózatát, ami biztosítja, hogy fájljait folyamatosan tárolócsomópontok tárolják.

Ezen folyamat során a Storj kéréseket küld a csomópont-operátoroknak, akiknek kriptográfiai bizonyítékot kell küldeniük arról, hogy az adatok még mindig a birtokukban vannak. A bizonyíték beérkezésekor a csomópontok fizetést kapnak a fájl tárolásáért és karbantartásáért. 

Az auditálási folyamat célja a hálózaton történő tárolás minőségének maximalizálása, és eddig úgy tűnik, sikeresen alakított ki egy piaci rést. A Storj azt állítja, hogy hálózati kapacitása több mint 100 petabájt, és 2020-tól több mint 6 000 aktív csomópont tárol adatokat. 

A Storj csapatának rendszeres frissítéseiért felveheti könyvjelzői közé a Storj blogot, amely tippeket és oktatóanyagokat tartalmaz a hálózatról és annak fejlődő technológiájáról. 

A Storj Labsot, a Storj platform mögött álló vállalatot Shawn Wilkinson és John Quinn alapította 2014-ben. A Storj legújabb verziója, a V3, 2019 őszén indult. 

A Storj Labs a kezdetektől három különálló finanszírozási fordulón ment keresztül. Továbbá, míg a Storj először a Bitcoin blokkláncán indult el, 2017-ben migrált az Ethereumra.

2014-ben a Storj Labs 910 BTC-t (akkori értékén körülbelül 460 000 dollárt) gyűjtött egy nyilvános közösségi értékesítés során. 2017 elején a vállalat 3 millió dollár kezdeti finanszírozást szerzett, majd később, 2017-ben a Storj tokenértékesítésen esett át, körülbelül 30 millió dollárt gyűjtve.

Három fő komponens járul hozzá a Storj hálózat működéséhez. 

Ezek a következők: 

• Tárolócsomópontok – Lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy bérbe adják a merevlemezükön lévő felesleges helyet, és díj ellenében megbízhatóan tárolják és visszaadják az adatokat. 
• Uplinkek – Az ügyfél gépén futnak, és fájlokat töltenek fel a hálózatra. Az uplinkek koordinálják a társakkal az adatok tárolását és lekérését is.
• Műholdak – Koordinálják a forgalmat a tárolócsomópontok és az uplinkek között. A műholdak felelősek a metaadatok tárolásáért, a tárolócsomópontok becsületességének biztosításáért és a kifizetések elosztásáért. Minden felhasználónak van fiókja egy műholdon.

Amint a felhasználó „uplink”-je engedélyt kap a műholdjától az adatok hálózaton való tárolására, a Storj fájlok egy „szegmentálásnak” nevezett folyamaton esnek át. 

Ezen folyamat során a fájlok tömörítésre, titkosításra, majd „szétszabdalásra” kerülnek, ami azt jelenti, hogy számos szegmensre és csíkra oszlanak fel. (Egy csík a szegmens egy felosztása.)

Az eredeti fájlok csíkjai ezután elosztásra és tárolásra kerülnek a hálózaton. A fájlok dekódolásához és visszakereséséhez a felhasználóknak ugyanazt a privát kulcsot kell megadniuk, amelyet a fájlok eredeti tömörítéséhez és titkosításához használtak.

Fontos megjegyezni, hogy ha egy szegmens elég kicsi, akkor nagy valószínűséggel egy műholdon belül kerül tárolásra, nem pedig egy tároló csomóponton. 

Annak érdekében, hogy a csomópontok offline állapotba kerülése és egy csík esetleges elvesztése ellensúlyozható legyen, a Storj bevezeti a redundancia fogalmát. Ez egy olyan módszer, amellyel az összes csík bizonyos számú alkalommal replikálódik, és a hálózat különböző tároló csomópontjaira kerül, egy olyan funkció, amely megakadályozza a hamisítást és a cenzúrázást bármely kis számú csomópont részéről.
 

A STORJ kriptovaluta értékét a hálózata hasznosságából nyeri, mivel az a szoftveren belül az előnyben részesített fizetési mód. 

Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek vásárolhatnak és költhetnek STORJ-ot fájlok tárolására, és a tároló csomópontok fogadhatnak és eladhatnak STORJ-ot, hogy kompenzálva legyenek többlet tárhelyükért és sávszélességükért. 

Fontos, hogy a Storj nem az egyetlen kriptovaluta projekt, amely a tárolási piacot kívánja megzavarni, ami azt jelenti, hogy olyan versennyel szembesülhet, amely nyomást gyakorolhat kriptovalutájának árára.

Más decentralizált felhőalapú tárolóplatformok közé tartozik a Filecoin, a Siacoin és a MaidSafe, amelyek mindegyike különböző műszaki képességekkel rendelkezik. 

Sok más kriptovalutához hasonlóan a STORJ tokenek kínálata is korlátozott, ami azt jelenti, hogy a szoftver szabályai szerint mindössze 500 millió STORJ lesz valaha is.
 

A Storj támogatóit csábíthatja az a képesség, hogy megvásárolhatják, eladhatják és ellenőrizhetik adataikat, visszaszerezve egy olyan szolgáltatást, amelyet jelenleg csak olyan vállalati óriások nyújtanak, mint az Amazon, a Microsoft vagy a Google.

Az adatvédelemre érzékeny hálózati felhasználók anélkül is tárolhatják fájljaikat, hogy aggódniuk kellene, hogy az információikat megtekintik, és anélkül, hogy az e fájlokon alapuló hirdetésekkel célzottá válnának. 

Ez a felhasználási eset továbbra is vonzza a potenciális felhasználókat a Storj-hoz és kriptovalutájához, valamint a versengő blokklánc-alapú felhőalapú tárolási rendszerekhez. 

Most készen áll arra, hogy megtegye a következő lépést és STORJ-ot vásároljon!