Mi az a Tezos? (XTZ)

A Tezos 2014-ben azzal a céllal jött létre, hogy megalkossa az általa „önmódosító blokkláncnak” nevezett rendszert.

Megvalósításában összetett, de alapjaiban véve egyszerű volt a koncepció: a Tezos lehetővé tenné, hogy bárki, aki XTZ kriptovalutával rendelkezik, szavazhasson a szabályai lehetséges változtatásairól, és miután eldőlt, a szoftver automatikusan frissülne, biztosítva a változtatások végrehajtását. 

E rendszer használatával a Tezos célja az volt, hogy csökkentse annak esélyét, hogy a blokklánca elágazzon, ezzel két külön kriptovalutát hozva létre, két különböző árral. 

Azonban az az elképzelés, hogy egy kriptovaluta képes önmagát frissíteni a saját szoftverén belül, szélesebb körű következményekkel járt, beszélgetést indítva arról, amit „blokklánc-kormányzásnak” neveznének. 

A Tezos megjelenése megváltoztatta a blokklánc-taxonómiát, hatékonyan két táborra osztva a kriptoeszközöket: az „off-chain governance” és az „on-chain governance” irányításúakra.

Rendszere működéséhez a Tezos felhasználók egy „baking” nevű eljáráson keresztül szavazhattak, amelyben beleegyeztek, hogy a tulajdonukban lévő XTZ-t speciális szerződésekbe zárják. A felhasználók lehettek „bakerek”, vagy delegálhattak XTZ-t más bakereknek, hogy újonnan vert XTZ-t nyerjenek a protokollból. 

Ezen újszerű tervezésnek köszönhetően a Tezos 2017-ben rekordösszegű finanszírozást tudott gyűjteni, mielőtt 2018-ban elindította élő blokkláncát a nyilvánosság számára. 

A Tezos csapatának rendszeres frissítéseiért felveheti a könyvjelzők közé a Tezos Medium blogot, amely tippeket és oktatóanyagokat tartalmaz a hálózattal és annak fejlődő technológiájával kapcsolatban. 

A Tezos blokkláncot Arthur és Kathleen Breitman házaspár hozta létre 2014-ben a Dynamic Ledger Solutions nevű startupon keresztül, amelyet a Tezos fejlesztésére alapítottak.

A Tezos csapat 2017 júliusában tartott egy kezdeti érmeajánlatot (ICO), amely során 232 millió dollárnak megfelelő összeget (66 000 BTC és 361 000 ETH) gyűjtött, ami akkor a valaha volt legnagyobb ICO volt. Az ICO-t követően a svájci székhelyű Tezos Alapítvány jött létre a protokoll elindítására.

Az alapítvány az ICO-megállapodás értelmében elkötelezte magát a Dynamic Ledger Solutions megvásárlása mellett, beleértve a Tezos blokklánc összes szellemi tulajdonjogát.

A Tezos blokklánc számos, a kriptovalutákra jellemző funkciót tesz lehetővé.

A fejlesztők a szoftverét használhatják egyéni programozási logikák (okosszerződések) futtatására és új programok (decentralizált alkalmazások) tervezésére, amelyek termékeket és szolgáltatásokat hivatottak replikálni. 

Szavazási funkciói azonban eltérő tervezést igényeltek.

Pontosabban, a Tezos blokklánc két részre osztható:

• Shell – Az a kód, amely a felhasználói szavazás alapján módosítja önmagát, és felelős a tranzakciók és adminisztratív műveletek értelmezéséért is
• Protocol – Az a kód, amely a javaslatok Shellnek történő elküldéséért felelős felülvizsgálatra. 

Hálózatának szinkronban tartásához a Tezos a klasszikus proof-of-stake (PoS) konszenzus egy változatát, a liquid proof-of-stake (LPoS) rendszert használja. 

A hagyományos PoS mechanizmusokhoz hasonlóan az LPoS egy olyan algoritmus, amelyet a Tezos szoftvert futtató számítógépek használnak a hálózat biztonságának garantálására, a tranzakciók érvényesítésére és az újonnan vert XTZ elosztására.

Ahhoz, hogy a résztvevők („csomópontok”) részt vehessenek a kormányzásban, XTZ-t kell stakelniük egy olyan folyamatban, amelyet a Tezos „bakingnek” nevez. Ahhoz, hogy valaki baker legyen, egy csomópontnak 8 000 XTZ-re van szüksége (amit „rollnak” is neveznek). 

A felhasználók delegálhatják tokenjeiket más bakereknek is, szavazatokat juttatva más felhasználóknak, hogy XTZ jutalmakat szerezhessenek az élő blokkláncon.

A bakerek ösztönözve vannak a becsületes teljesítményre, mivel a felhasználók rugalmasan válthatnak a bakerek között, akiknek XTZ-t delegálnak, a szavazási preferenciáiktól függően.

A bakerek részt vesznek a blockchain irányításában azáltal, hogy szavaznak a javasolt kódmódosításokról. 
A szavazási folyamat négy különálló szavazási időszakból áll, melyek mindegyikét körülbelül 23 nap választja el.

• A javaslattételi időszak – Bármely baker benyújthat javaslatot a Tezos blockchain módosítására vagy frissítésére. A legtöbb szavazatot kapott javaslatok továbbjutnak a következő időszakra.
• A feltáró szavazási időszak – Azok a javaslatok, amelyek szuper-többséget (a javaslat mellett leadott szavazatok 80%-át) érnek el, továbbjutnak a következő időszakra.
• A tesztelési időszak – A javaslat ezután egy ideiglenes tesztláncba (48 órás fork) kerül, amelyet azért hoztak létre, hogy ellenőrizzék, működik-e a változtatás, és biztonságos-e a hálózat számára az elfogadása. 
• Az előléptetési szavazási időszak – A bakerek arról szavaznak, hogy a javaslat megvalósul-e. A javaslatok akkor mennek át, ha a szavazat szuper-többséget ér el mellette. 

A bakerek számlákat is csatolhatnak javaslataikhoz. Ha a javaslatot mind a négy szavazási időszak után jóváhagyják, a protokoll a számlán szereplő összeget kibocsátja, és kifizeti a bakernek. 

Az XTZ kriptovaluta kulcsszerepet játszik a Tezos hálózat fenntartásában és működtetésében, és felhasználható tartásra, költésre, küldésre vagy bakingre. 

Az XTZ birtoklásával és bakingjével a felhasználók képessé válnak szavazni a hálózati frissítésekről, úgy, hogy minden szavazat arányos az általuk bakingelt XTZ kriptovaluta mennyiségével. 

A Tezos XTZ-vel jutalmazza a résztvevőket, attól függően, hogy hány tokent bakingelnek, úgy, hogy a bakerek a jutalom kis százalékát kapják azoktól, akik delegálják az XTZ-jüket.

A felhasználók vonzónak találhatják a Tezos-t újszerű szavazási funkciói alapján. 

A Tezos blockchain érdekes lehet azoknak a fejlesztőknek is, akik decentralizált alkalmazásokat szeretnének indítani. Eddig számos projekt épült a platformra. Néhány példa a tzBTC, egy decentralizált pénzügyi alkalmazás, amely a bitcoint szeretné tokenizálni, és a Tezsure, egy decentralizált biztosítási piactér.

A befektetők is megpróbálhatják megvásárolni az XTZ-t, és hozzáadni portfóliójukhoz, ha úgy gondolják, hogy a piac egy napon a staking blockchaineket fogja előnyben részesíteni, ahol a résztvevők könnyebben kereshetnek kriptovalutát. 

A Kraken bakerként működik azoknak az ügyfeleknek, akik hajlandóak az XTZ-jüket valamelyik staking tárcánkban zárolni. Azok az ügyfelek, akik a Kraken-nél stake-elnek XTZ-t, 6%-os éves hozamot kapnak, amelyet hetente kétszer fizetnek ki. 

A felhasználók további információkat találhatnak a Kraken-nel való stakingről itt. 

Most már készen áll a következő lépésre, és vásárolhat XTZ-t!