Az Ethereum egy decentralizált, nyílt forráskódú blokklánc platform, amelyet 2013-ban hoztak létre. Ellentétben a Bitcoinnal, amely elsősorban digitális fizetéseket tesz lehetővé, az Ethereum lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy saját decentralizált alkalmazásokat (dApp-okat) építsenek.
Ezeket az alkalmazásokat különféle célokra használhatják az emberek, beleértve a pénzügyi alkalmazásokat, játékokat, ellátási lánc kezelést és sok mást.
Ezen alkalmazások alapját az okosszerződések képezik. Ezek önvégrehajtó programok, amelyekben a vevő és az eladó közötti megállapodás feltételei közvetlenül a kódsorokba vannak írva. Az Ethereum volt az első projekt, amely okosszerződés-funkcionalitást vezetett be az iparágba.
Az Ethereum saját natív kriptovalutájával, az Ether (ETH) nevűvel működik, amely az okosszerződéseket és a decentralizált hálózaton zajló tranzakciókat működteti. Az Ether jelenleg a világ második legnagyobb kriptovalutája piaci kapitalizáció (market cap) szerint.
Az Ether kriptovaluta-tőzsdéken vásárolható és eladható, és sokan értéktárolóként használják, hasonlóan a Bitcoinhoz.
Az Ethereum blokklánc felhasználóinak hálózati díjakat, úgynevezett gas fee-ket kell fizetniük, hogy végrehajtsák műveleteiket és érvényesítsék a tranzakciókat. Az Ethereum ezeket a díjakat ETH-ban határozza meg.
Ki hozta létre az Ethereumot?
Vitalik Buterin, egy orosz-kanadai programozó hozta létre az Ethereumot. Buterin mindössze 19 éves volt, amikor kedvenc World of Warcraft karakterének képességeit gyengítették – „nerfelték” – a játék fejlesztői, és ekkor értette meg a centralizált közvetítők hatalmát.
Buterin egy decentralizált digitális hálózatot képzelt el, amely lehetővé tenné a fejlesztők számára, hogy olyan alkalmazásokat építsenek, amelyek digitális valutákkal és kriptopiacokkal tudnak interakcióba lépni. Mielőtt létrehozta az Ethereumot, Buterin társalapítója volt a Bitcoin Magazine-nek — a kriptotér egyik legkorábbi Bitcoin-publikációjának.
Buterin 2014-ben publikálta az Ethereum white paperét, és 2015-ben indította el a projektet. Az Ethereum genesis blokkját 2015. július 30-án hozta létre.
Buterin Ethereummal kapcsolatos elképzelése gyorsan elterjedt, és hamarosan több más társalapító is csatlakozott a projekthez, akik osztották a blokklánc technológia iránti szenvedélyét. Ezek a társalapítók Gavin Wood, Joseph Lubin, Anthony Di Iorio és Charles Hoskinson voltak.
A csapat tagjai nem sokkal később megalapították az Ethereum Foundationt. Az Ethereum Foundation egy nonprofit szervezet, amelynek célja az Ethereum platform és ökoszisztéma fejlesztésének és növekedésének támogatása. Finanszírozást, erőforrásokat és támogatást nyújt az Ethereum blokklánc fejlesztéséhez, és felügyeli az alapvető Ethereum szoftver fejlesztését.
Az Ethereum további társalapítói közé tartozik Jeffrey Wilcke, Amir Chetrit és Mihai Alisie.
A mai napig az eredeti nyolc Ethereum társalapító közül csak Buterin maradt a projektnél.
Hogyan működik az Ethereum?
Konszenzus mechanizmus
Az Ethereum, mint sok más, a 2010-es évek elején megjelent kriptoprojekt, a Proof-of-Work (PoW) konszenzus mechanizmust használta. A Bitcoin által először népszerűsített PoW lényege, hogy a bányászok számítógépes berendezéseket használva versenyeznek egymással, hogy elnyerjék az új blokkok javaslatának jogát.
Azonban a PoW konszenzus kritikusai azzal érvelnek, hogy két korlátja van ennek a típusú rendszernek. Az egyik a skálázhatóság, a másik pedig az energiahatékonyság.
2022-ben, egy jelentős technikai felülvizsgálat részeként, az Ethereum blokklánca Proof-of-Work-ről Proof-of-Stake (PoS) konszenzus mechanizmusra váltott át. A The Merge néven ismert frissítés célja az Ethereum skálázhatóságának és tranzakciós átviteli sebességének növelése volt, miközben jelentősen csökkentette a díjakat és szénlábnyomát.
Egy PoS rendszerben a tranzakciók ellenőrzésében részt vevő validátoroknak rendelkezniük kell egy bizonyos mennyiségű kriptovalutával, és azt be kell fizetniük egy staking smart contractba. Az általuk befizetett vagy „stake-elt” kriptovaluta attól az alapul szolgáló blokklánctól függ, amelyet támogatni kívánnak.
A blokklánc protokoll ösztönzi a validátorokat, hogy a hálózat érdekeit szolgálják, mivel pénzügyi érdekük fűződik az érvényes információk tárolásához.
Staking az Ethereumon
Az Ethereum PoS rendszerében a validátoroknak legalább 32 ETH-val kell rendelkezniük ahhoz, hogy részt vegyenek a hálózatban. Ezeknek a validátoroknak ETH-jukat tétként kell lekötniük, amit elveszíthetnek, ha rosszhiszeműen járnak el. A validátorokat ezután félig véletlenszerűen választják ki új blokkok létrehozására és tranzakciók érvényesítésére, és ezért jutalmakat kapnak.
Ethereum staking jutalmak ingadoznak az adott időpontban aktív stakerek számától függően. Minél több a staker, annál alacsonyabbak a jutalmak, és fordítva.
Azok számára, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy 32 ETH-t vásároljanak, léteznek liquid staking protokollok, amelyek lehetővé teszik az Ön számára, hogy sokkal alacsonyabb követelményekkel indirekt módon stake-eljen, két vezető példa a Lido Finance és a Rocket Pool.
Ethereum Virtual Machine (EVM)
Az okosszerződések az Ethereum blokklánc szerves részét képezik. Az Ethereum Virtual Machine (EVM) felelős ezen különleges típusú szerződések végrehajtásáért.
Az EVM egy homokozó (sandboxed) környezet, ami azt jelenti, hogy az EVM-en végrehajtott kód elkülönül a hálózat többi részétől. Ez segít biztosítani, hogy az EVM-en futó kód ne zavarja más alkalmazásokat vagy magát a hálózatot. Az EVM azt is biztosítja, hogy a hálózat minden csomópontja ugyanazt a kódot hajtsa végre — ezzel garantálva, hogy a hálózat megbízható és biztonságos maradjon.
Az EVM egyik kulcsfontosságú jellemzője, hogy képes komplex számításokat kezelni. Ez a képesség erős, „Turing-komplett” eszközzé teszi a fejlesztők számára, bármilyen dApp létrehozásához.
Tokenomics
A The Merge előtt az Ethereum inflációs valuta volt, ami azt jelenti, hogy az ETH kínálata idővel nőtt. Ellentétben a Bitcoinnal, amelynek maximális kínálata 21 millió egység, az ETH tokenek forgalomba hozatalának nincs korlátja.
Az Ethereum csapat úgy számolta, hogy az Ether inflációs rátája évente körülbelül 4% volt. Azonban a 2021-es London Hardforkot és az Ethereum Improvement Proposal (EIP) 1559 bevezetését követően az Ethereum fejlesztői deflációs mechanizmust adtak hozzá.
Mostantól, amikor egy Ethereum felhasználó gas fee-ket fizet egy művelet végrehajtásáért, ennek a díjnak egy része véglegesen kivonódik a forgalomból, vagy „elégetésre” kerül. Ez a funkció segít csökkenteni az Ether forgalomba hozatalát, és a hálózati használattól függően változik. Minél aktívabb az Ethereum közösség, annál több díjat fizetnek, ami több ETH elégetését eredményezi.
Az Ethereum 2.0 hálózati frissítés The Merge fázisát követően az Ethereum az ETH kibocsátásában 88,7%-os éves csökkenést tapasztalt. Mindazonáltal sokan még nem tekintik az ETH-t deflációs eszköznek.
Tranzakciók
Az Ethereum tranzakciók digitális üzenetek, amelyeket a felhasználók küldenek egymásnak az Ethereum hálózaton. Információkat tartalmaznak a küldőről, a címzettről, az összegről és a gas price-ról. Minden tranzakciót ellenőriz és feldolgoz a hálózatot fenntartó számítógépek hálózata, az úgynevezett node-ok.
A node-ok tranzakciókat tárolnak a blokkláncon, és ezek megerősítésük után visszavonhatatlanná válnak. Az Ethereum tranzakciós díjak, más néven gas fee-k, azok a díjak, amelyeket a felhasználóknak kell fizetniük a validátoroknak a tranzakcióik feldolgozásáért az Ethereum blokkláncon.
Gáz
A gas az Ethereum hálózaton egy tranzakció végrehajtásához vagy egy smart contract futtatásához szükséges számítási erőforrások mértékegysége. A felhasználók gas-t fizetnek Etherben. Egy tranzakcióhoz vagy smart contracthoz szükséges gas mennyisége annak bonyolultságától és a szükséges számítási erőforrások mennyiségétől függ. A hálózat maga határozza meg a gas price-t, amely az igény és a hálózati torlódás függvényében ingadozhat.
Tárolás
Mint minden más típusú kriptovaluta esetében, fontos tudni, hogyan és hol tárolja biztonságosan az Ether (ETH) eszközét. Általánosságban elmondható, hogy a digitális eszközök tárolására két fő típusú kripto-tárca létezik: a hot wallet és a cold wallet.
Hot wallet
A hot wallet egy olyan típusú digitális tárca, amely csatlakozik az internethez. Ez a funkció kényelmessé teszi azok számára, akiknek gyors hozzáférésre van szükségük az Etherükhöz, de sebezhetőbbé is teszi a hackelések és lopások ellen. A hot wallet mobilalkalmazás, asztali alkalmazás vagy akár online szolgáltatás formáját is öltheti.
Cold wallet
A cold wallet viszont egy olyan típusú tárca, amelyet a felhasználók ritkán csatlakoztatnak az internethez. Ez a funkció biztonságosabbá teszi a cold wallet-eket a hot wallet-eknél, de kevésbé kényelmes a használatuk. A cold wallet lehet hardvertárca eszköz vagy akár egy papírdarab is, amelyre ráírták a privát kulcsát.
Mi a különbség az Ethereum és a Bitcoin között?
Az Ethereum az okosszerződések bevezetésével bővíti a Bitcoin hálózat által úttörőnek számító blokklánc technológiát. Míg a Bitcoin népszerű peer-to-peer digitális készpénzrendszer marad, az Ethereum lehetővé teszi egyedi tokenek és fejlett decentralizált alkalmazások létrehozását.
Az Ethereum innovációja vezetett a decentralizált pénzügyek (DeFi) és a nem helyettesíthető token (NFT) szektorok kialakulásához. A fejlesztők számos DeFi platformot indítottak el az Ethereum blokkláncon, amelyek új kereskedési módokat vezetnek be. Ezek közé tartoznak az olyan yield farming protokollok, mint a Curve és az Aave, valamint a decentralizált kriptotőzsdék, mint az Uniswap és a Balancer.
Az NFT-k viszont forradalmasították a játékipart, a digitális tulajdont és a gyűjtői piacot. Ezek az egyedi kriptoeszközök ma alapvető szerepet játszanak a play-to-earn játékokban és a metaverzum fejlesztésében.
Szeretne többet megtudni a Bitcoin és az Ethereum közötti különbségekről? Nézze meg a Kraken Learn Center cikkét: Ethereum vs. Bitcoin.
Az Ethereum története
2013-ban Vitalik Buterin javasolta az Ethereum ötletét egy white paperben.
2014-ben Buterin közösségi finanszírozási kampányt indított az Ethereum fejlesztéséhez szükséges források gyűjtésére. A kampány hatalmas siker volt, mindössze néhány hét alatt több mint 18 millió dollárt gyűjtött. Ez a finanszírozás lehetővé tette Buterin és csapata számára, hogy megkezdjék az Ethereum fejlesztését.
2015 júliusában hivatalosan is elindult az Ethereum hálózat. Az indulás azonban nem volt problémamentes, mivel a kódban lévő hiba miatt több mint 50 millió dollár értékű Ether veszett el. Ez az esemény, amelyet DAO hackként ismerünk, jelentős visszalépés volt az Ethereum számára, és végül az Ethereum Classic létrehozásához vezetett, egy különálló kriptovalutához, amely a mai napig létezik.
E visszalépés ellenére az Ethereum népszerűsége és funkcionalitása tovább növekedett. 2016-ban a hálózat jelentős frissítésen esett át, amelyet Homesteadnek neveztek, és amely javította a biztonságát és stabilitását. 2017-ben az Ethereum értékében hatalmas ugrás következett be, az Ether ára abban az időszakban meghaladta az 1000 dollárt a csúcspontján.
Mi befolyásolja az Ethereum árát?
Kínálat és kereslet
Mint minden más eszköznél, az Ether árát is a kínálat és kereslet elvei, többek között egyéb tényezők befolyásolják. Ha az Ether iránti kereslet meghaladja a kínálatot, az ár emelkedni fog, és fordítva. Az Ether teljes kínálata korlátozott, és új Ether egy bányászatnak nevezett folyamat során jön létre. Az Ether létrehozásának üteme előre meghatározott, és idővel csökken, ami azt jelenti, hogy az Ether kínálata fokozatosan csökken.
Elfogadás és használati esetek
Az Ethereum platform elfogadása és használati esetei szintén befolyásolják az Ether árát. Ha több fejlesztő épít decentralizált alkalmazásokat az Ethereum platformra, nagyobb lesz az Ether iránti kereslet a gas fee-k fedezésére.
Hasonlóképpen, ha több vállalkozás és magánszemély kezd decentralizált alkalmazásokat használni, amelyeket az Ethereum platformra építettek, az Ether iránti kereslet nőni fog.
Szabályozási környezet
A szabályozási környezet is hatással lehet az Ether árára. Ha a kormányok és a szabályozó testületek szerte a világon szigorítanak a különböző típusú kriptovalutákon, az a kereslet csökkenéséhez vezethet. Másrészről, ha a kormányok és a szabályozó testületek elkezdik elfogadni a kriptovalutákat és a blokklánc technológiát, az növelheti az elfogadottságot és az Ether iránti keresletet.
Piaci hangulat
Az Ether árát a piaci hangulat is befolyásolhatja. Ha a befektetők optimisták az Ethereum és más kriptovaluták kilátásaival kapcsolatban, az az Ether iránti kereslet növekedéséhez vezethet.
Ezzel szemben, ha a kereskedők pesszimisták a piac kilátásaival kapcsolatban, az a kereslet csökkenéséhez és alacsonyabb árhoz vezethet.
Verseny
Végül, a verseny is befolyásolhatja az Ether árát. Számos más blokklánc platform versenyez az Ethereummal, mint például a Cardano, a Solana és a Polkadot. Ha ezek a platformok nagyobb elfogadottságra és használati esetekre tesznek szert, csökkenthetik az Ethereum piaci részesedését.
